2016. december 2., péntek

Szűcs Gabi: „Szeretem meglátni mindennek a pozitív oldalát”



 Egy igazi díva, aki imádja az életet, és valószínűleg az élet is nagyon szereti őt. Az egykori Cotton Club Singer énekesnője az elmúlt években rátalált saját hangjára, melyet a zenész szakma egy Fonogram-díjjal, a közönség pedig teltházas koncertekkel jutalmazott. Szűcs Gabival diskuráltunk többek között az életről, a zenéről, a tűsarkakról, és természetesen az ünnepi előkészületekről.




Interjúk előtt néha eljátszom a gondolattal, hogy milyen címke illene legjobban az alanyomra. Esetedben rögtön a „bohém intellektus” kifejezés villant be.



Köszönöm szépen, hogy ezt gondolod! Szeretem azt gondolni, hogy van bennem intellektuális és bohém hajlam is, úgyhogy szerintem ez nagyon találó.  Pedig sokan nem gondolják ám ezt, aminek valószínűleg a szőkeségem lehet az oka. (Nevet)



Veled kapcsolatban mindig eszembe jut, ahányszor csak tévében látlak, vagy hallgatom a lemezeid, hogy „ez a nő imád élni!”.



Igen, jól látod. Bennem mindent elnyom ez a fajta életszeretet. Szeretem meglátni mindennek a pozitív oldalát, egyszerűen így vagyok összerakva. Ha van min nevetni, akkor inkább nevetek, mintsem hogy búskomor legyek. Ez részben a neveltetésemből is fakad, mert úgy neveltek, hogyha rossz kedvem van, azt ne hárítsam másra. Abban a pillanatban, amint társaságba kerülök, próbálok pozitív lenni és mosolygós, mert azt gondolom, hogy soha senkit nem érdekelnek a problémáim.



Honnan ez a hatalmas energia?



Hűha… nem tudom. (Nevet) Biztos az is közrejátszik, hogy alapvetően mozgékony típus vagyok, de elsősorban azt gondolom, hogy az lehet a legfőbb oka, hogy azt csinálom, amit szívből szeretek. De lehet, azzal is összefügg, hogy szeretek a középpontban lenni. (Nevet)



Az én fejemben akkor állt össze istenigazából, hogy ki is az a Szűcs Gabi, amikor megvettem a Tűsarkú lépteim című lemezed, amely véleményem szerint egy rendkívül önazonos produktum.



Igen, ez így van. Addig nem is akartunk csinálni semmit, ameddig az én fejemben nem állt össze, hogy ki is vagyok én. Az már egy teljesen más kérdés, hogy egy külső szemlélő mit gondol, de én abszolút azt gondolom magamról, ami ezen a lemezen megtalálható. Tudatosan odafigyeltünk arra, hogy egy egységes hangulatot, képet, nőt, és jelenséget tükrözzön. Nagyon örülök, hogy például te is látod benne az önazonosságot, mert azt is tudtuk már a lemez elkészítésének ideje alatt, hogy sokak számára nem lesz könnyen befogadható. Egyszerűen nem mindenki érti meg ennek az anyagnak a mélységeit, mondanivalóit. Sokan csak a szösziséget, a párducmintát, a tűsarkakat látják meg, pedig sokkal több minden van ezekben a dalokban, ami főleg a remek szövegeknek köszönhető.  Hegyi Gyurival nagyon sokat beszélgettünk, hogy a végeredmény ilyen legyen.



Annyira örültem, amikor megkaptad ezért a lemezért a Fonogram-díjat!



Annak én is! (Nevet)



De én nem csak azért, mert egy rendkívül igényes lemez, hanem mert ezzel tulajdonképpen példát mutattál, hogy hosszú távon igenis megéri az embernek önmagát adni.



Én bevallom, annak örültem a legjobban, hogy a szórakoztató kategóriában kaptam meg a díjat. Nekem a Cotton Club Singers tagjaként is az volt a legfontosabb cél, hogy szórakoztassak. Számomra az éneklés nem csak önkifejezés. Én az egész könnyűzenének, a jazznek, a swingnek azt az ágát képviselem, ami szórakoztat, a szó nemes értelmében. Nagyon szeretem látni az emberek arcán, amikor jól mulatnak.




A Stereo Swing az első hazai elektro-swing formáció. Nyilván sosem könnyű úttörőnek lenni...



Ez most nem volt nehéz, megmondom őszintén. A Stereo Swing volt az egyik legkönnyebben jövő dolog az életemben.



Mikor felkértek a srácok, hogy dolgozz velük, akkor nem volt benned egyfajta félelem? Hiszen akár úgy is elsülhetett volna a dolog, hogy beleteszel rengeteg időt, energiát, pénzt, és végül mégis megbukik a projekt, mert erre itthon nincs kereslet.



Mikor ezt az egészet elkezdtük, akkor eredetileg mi nem zenekarban gondolkodtunk, hanem csak dalokban. Tamási Laci, a Mystery Gang dobosa keresett fel zenei alapokkal, hogy volna-e rá kedvem írni dallamokat. Két alapra rögtön volt is ötletem. Úgyhogy igazából ebben ilyen formán semmiféle kockázatot nem láttam. Bennem inkább amiatt volt némi félelem, hogy a dallamokat és a vokálokat egymagam írom.  A Tűsarkú lépteimben is társszerző voltam, de ott végig mellettem volt Gátos Iván, aki ha bármi butaságot csináltam, azonnal korrigált.  Itt viszont teljesen egyedül vagyok ilyen téren. Mikor az első két dalunk nagyon jó fogadtatást kapott, igazából onnantól kezdve jött meg a bátorságunk, az önbizalmunk, és kezdtük el ontani magunkból a dalokat.



Gondoltad volna, hogy a Big City Dandy ekkora sláger lesz?



Őszintén, nem. De nagy szerencsénkre a Petőfi Rádió nagyon sokáig játszotta rotációban és a slágerlistán is nagyon sokáig benne volt a top 10-ben. Mint ahogy az összes többi dalt, ezt is csak simán elküldtük. Talán az lehet a dal sikerének a titka, hogy eggyel lassabb, mint az összes többi pörgős elektro-swing, de közben azért tempós, és szerintem nagyon dallamos, rögtön visszadúdolható. Most dolgozunk is egy új dalon, ami szerintem nagyon hasonló érzetű lesz, mint amilyen a Big City Dandy.   



A Tűsarkú lépteim megjelent fizikai formátumban is, a Stereo Swing feat. Szűcs Gabi lemez (We wanna swing your world) viszont nem. Ennek mi az oka?



Egyszerűen azt gondoltuk, hogy ez egy annyira dinamikus és a fiatalos lemez, hogy nem feltétlenül igényli a fizikai hanghordó meglétét. Ezzel is kicsit azt próbáltuk érzékeltetni, hogy ez egy fiatalosabb dolog, ami elérhető valamennyi online zenei áruházban, és dalonként is meg lehet őket vásárolni, ha valakinek ahhoz van kedve.



Nyakunkon a karácsony, az újév. A te életedben vannak elmaradhatatlan ünnepi rituálék?



Természetesen. Nagy főzős és sütős vagyok. Már jó néhány éve készítek házi készítésű tojáslikőrt és zserbót. Szeretném megtartani ezt a szokást, hogy akár a családhoz, akár a barátokhoz megyünk vendégségbe, akkor a házi készítésű tojáslikőrömmel és zserbómmal tudjak nekik kedveskedni. Kozma Orsi kolléganőm már egy ideje rágja a fülemet, mert ő még nem kóstolta a likőröm - pedig már nagyon szeretné - úgyhogy megígérem, idén rá is gondolok. (Nevet) Csak az a baj, hogy lassan már ott tartunk, hogy konkrétan szeszfőzdét kell nyitnom a lakásomban. (Nevet)



Lelki szemeim előtt látlak, ahogy köténykében sürögsz-forogsz a konyhában, a háttérben valami jó kis dallamos tánczene szól, és te ritmusra készíted a karácsonyi menüt :)



Kötény az nincs! (Nevet) De egyébként abszolút így van. Szól a zene a konyhában, iszogatom a forralt bort és közben főzőcskézek.



2017-ben mire számíthat tőled a közönség? 



Folytatjuk a Stereo Swinget, több dalt már fel is vettünk. Videoklippel is mindenképp jelentkezünk, mert úgy gondoljunk, hogy megérett az ideje. Úgy tervezzük, hogy az új dal és a hozzá készült klip egy időben jön ki. Már most is sok meghívásunk van a 2017-es évre, többek között a Gronau Jazzfest-en is fellépünk majd. Ezen kívül a Tűsarkú lépteimnek is lesz folytatása, amit Gátos Iván és Hegyi Gyuri barátaimmal csinálunk. Hogy nagylemez lesz-e, azt még nem tudjuk, de egy négy dalból álló EP-t szeretnénk kihozni, egyelőre ebben maradtunk.   





Takó András
Fotók: Eva Papp and Zoltan Schneider Photographers
(Az interjú 2016. decemberében jelent meg a Kultúrprojekt Online Magazinban.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése